Heidelberg, 2003 február
Linotype
Print Media Academy
A nyomtató ló...
... és pecsétje
Az átriumos belső, 1.
Az átriumos belső, 2
Az átriumos belső, 3
Hermann Zapf előad
Hermann Zapf
Linotype-os urakkal


A fotók a szerző felvételei.

Copyright © Gidata Kft, 2003.
Minden jog fenntartva

Módosítva: 2007. 10. 20.

Typotechnika, 2003

Kevés alkalom adódik arra, hogy a betűtervezők, a technológiai szakemberek és a szabványcsinálók megvitathassák közös dolgaikat. A Linotype kiváló kezdeményezése volt a 2001 tavaszán először megrendezett font technológiai fórum Heidelbergben (nem mellékesen a Linotype Print Media Academy nevű csodapalotájában). Tavaly az Atypi éves konferenciájának keretében folytatódott a beszélgetés és ezen a néven formalizálódott is a rendezvény, tehát az idei fórum szervezőinek új nevet kellett keresni, így lett Typotechnika. A három napos február végi rendezvény számos érdekességgel szolgált, ezeken a hasábokon arról érdemes beszámolni, ami a mindennapi felhasználót közvetlenül is érinti.

Bruno Steinert, a házigazda Linotype Library igazgatója bevezetőjében a fórum baráti, non-profit jellegét hangsúlyozta, céljaként az információcserét, tapasztalatcserét és a nyitott társalgás lehetőségét emelte ki, megemlítve, hogy a több mint 70 résztvevő 26 országból érkezett. A támogatók között az Agfa-Monotype-ot, az Adobe-t és a FontLab-et említette. A szabványfelelősök közül megjelent még a Microsoft képviselője is, az Apple azonban ezúttal senkit sem delegált.

A rendezvény 34 előadása, panel-beszélgetése 3 nagyobb csoportba sorolható: 1) tecnológiai illetve technikai kérdések; 2) szerzői jogi problémák; 3) termékbemutatók, "hogyan csináljuk"-tippek.

1) Harold Gray, az Adobe font-szekciójának vezetője arról számolt be, hogy elkészült az Adobe Type Library opentype-os átalakítása. Azért, hogy a piacot az új font formátum támogatására szorítsák, ez év végén várhatóan befejezik a type1 fontok árusítását. Maguk is lépéskényszerben vannak, mert az Illustrator például még több sebből vérzik, de a 11-es verzió már problémamentes fontkezelést ígér. A fejlesztési minta saját "zászlóshajójuk", az InDesign, ami napjaink legjobb font-motorját tartalmazza (ugyanakkor nem teljesen megoldott a különböző nyelvi változatok, pl. latin és héber együttes kezelése, de a következő verzió ebben is nagy előrelépést ígér). Az Acrobat esetében megoldott az opentype fontok teljes beágyazottsága, azonban a visszafelé-kompatibilitás miatt a tényleges kódolás még egy darabig type1 formátumban történik. Paul Nelson, a Microsoft tipográfiai részlegének fejlesztési vezetője arról beszélt, hogy a Publisher kivételével mindegyik Microsoft applikáció unicode-alapú és alkalmas az opentype fontok kezelésére. Ez a formátum tartalmazza a digitális szignálás lehetőségét, ennek a kódnak a feltörése a következő operációs rendszer verziókban azzal a következménnyel jár, hogy az így sérült fontok installálását a rendszer el fogja utasítani. Az Office Macintosh-ra írt verziója egyelőre korlátozottan képes az opentype fontok képességeinek kihasználására, elsősorban azért, mert az Apple technológiája egyelőre korlátokat állít ennek. Az OS X fontkezelésében az Apple egyelőre nem tud szabadulni a maga AAT-formátumától, túl sok pénzt és energiát fektetett a GX-fejlesztésbe ahhoz, hogy könnyű szívvel lemondjon róla, azonban egyik vezető szoftvergyártó sem készít olyan applikációt, ami ezt a formátumot támogatná, tehát az Apple kénytelen lesz belenyugodni a megváltoztathatatlanba (hasznos tudni, hogy ugyan licencelik az Adobe-tól a TypeManager raszterizálót, az OS X-be egyelőre nincs beépítve, itt a Quartz-motor végzi a fontok renderelését).

2) Bill Davis, az Agfa-Monotype marketing-részlegének alelnöke "Fontok veszélyben" címmel tartott vitaindító előadást, ecsetelve azokat a veszélyeket, amivel a fontok beágyazhatósága és az így készült állományok gyors, világméretű forgalmazása az interneten keresztül mennyire sérti a fontok licence-gazdáinak érdekeit. A kibontakozó vitában két markáns vélemény állt egymással szemben. Bruno Steinert szerint a felhasználó a világ összes fontját szeretné birtokában tudni, anélkül, hogy egy fillért is fizetne érte, és még a "letöltés" gombot se szeretné megnyomni a browserében. Kárhoztatta például az Adobe-t, hogy a font beágyazást lehetővé tevő technológiákkal (Acrobat, Postscript stb.) könnyíti a jogsértő magatartást. Harold Gray ezt azzal utasította vissza, hogy ők a felhasználót nem korlátozni akarják, hanem minél több lehetőséget akarnak számára biztosítani. A legális felhasználók felnőtt emberek, akik a licence egyezséget tanulmányozva eldöntik, hogy mikor járnak el jogszerűen. A jogsértők ellen pedig a jogszabályok szerint kell eljárni. A vita azzal zárult, hogy a font-technológia fejlődésével egyre több védelmet lehet a font állományba beépíteni, amivel a legális felhasználók érdekeit is védik.

3) Fontokkal kapcsolatos fórum nem múlhat el új betűtípusok bemutatása nélkül. Ha igazán újakról nem is beszélhetünk, mindenesetre a Linotype erre az alkalomra időzítette több fontcsalád megújult, átdolgozott változatának bemutatását. Hermann Zapf Akira Kobayashival közösen újratervezte az Optima családot (a Hermann Zapfot bemutató írást és a vele készült interjút következő számunkban közöljük), Jean François Porchez a Sabon görbéit igazította át, Hans Eduard Meier pedig a Syntax új metszeteit készítette el. A fontokkal kapcsolatos applikációkat illetően Ted Harrison, a FontLab elnöke és Yuri Yarmola, a FontLab vezető fejlesztője gyakorlott felhasználók társaságában illusztrált bemutatókat tartott a cég termékeiről, Bob Campbell, az Extensis kereskedelmi igazgatója a Suitcase új tulajdonságait ismertette.

A felhasználók szempontjából a legtanulságosabb előadást Lucas de Groot, betűtervező, a potsdami főiskola professzora tartotta: "A számítógépek nem szeretik a fontjaimat" címmel, amelyben bemutatta mindazokat a problémákat (nem mutatja, rossz néven mutatja az installált fontot a rendszer, különféle szoftver-verziók esetében eltérően viselkedik ugyanaz a font állomány, hol látom, hol nem látom az egyes betűk lelógó szárát stb.), amivel a gyakorlatban sokszor találkozunk.

Hogy a betűk frontján tapasztalható átmeneti kaotikus helyzet nem csak a felhasználók életét nehezíti, érdemes egy új kezdeményezésről beszámolni. A fórum résztvevői közül 23-an összeültek és font technológiai szövetséget alapítottak [International Font Technology Association], amelynek célja, hogy összhangot teremtsenek a grafikus (és egyéb) szoftvergyártók, a font manipulátor programok készítői és a betűtervezők között, elsősorban azzal a céllal, hogy a fontokkal kapcsolatos problémákat általánosan elfogadott, szabványos megoldásokkal minimalizálják.

(Kravjánszki Róbert
Digitart, 2003, nulladik szám)